A címben jelzett fogalom már Magyarországon sem hangzik idegenül, egyre gyakrabban kerül elő a közbeszédben. Eme remek fogalom azt a folyamatot jelzi, amikor a (felső)középosztály gyermekei kiszorítják a bizonyos belvárosi negyedekből a szegényebb rétegeket. Ez a folyamat ingatlanpiaci szempontból relatíve gyors és igen látványos, én 12 éve lakom Budapesten, és még jól emlékszem a Ráday utca korábbi időszakából a Czifra borozóra vagy a Kókusz bárra, mint az utca régi világának utolsó mohikánjaira. Még újabb csalhatatlan jele a folyamatnak a Király utcában nemrég bezárt Cézár söröző.

Természetesen az előző bekezdésben jelzett területeken a változások már jórészt befejeződtek, az egyszeri kisbefektőnek ezek a területek már nem ígérnek óriási lehetőségeket. Ettől függetlenül maga a folyamat úgy tűnik nem áll le, csupán újabb és újabb helyeken indul be. Bár az átalakulás vezetői - természetesen a középosztálybeli kölykökön kívül - az ingatlanfejlesztők és a politika, eme változásokra a kisebb magánbefektetőknek is érdemes figyelnie, hiszen korán felismerve a fejlődés irányait igazán komoly hozamok érhetőek el.

Ez nyilván azért van, mert a gazdagabb háttérből származó betelepülők lassan az egész környéket átalakítják, menő helyek jönnek létre, amik egyrészt megfizethetetlenné teszik az életet a korábbi lakosok számára a környéken, másrészt az ingatlanok árai is elkezdenek a felsőközéposztály igényszintjéhez idomulni, ami még inkább megnehezíti a helyiek helyben maradását.

Befektetőként persze a dolog történéseinek magyarázata vagy mögöttes logikája csupán mérsékelten érdekes, a legfontosabb ilyen helyzetben inkább az, hogy gyorsan észre tudjuk venni az ilyen irányú fejlődési pályára álló negyedeket. Az sem elhanyagolható szempont, hogy olyan házban vegyünk lakást, aminek jövőben sorsa a felújítás és nem a bulldózer lesz, hiszen a szegényebb rétegek kiszorítását célzó politikai és társadalmi folyamatok során nem érdemes az ezen rétegeknek felajánlott kárpótlásra utazni.

Ezeken a helyeken olyan házban érdemes lakást venni, mely a változások megtörténte után is helyén marad. Ilyen városrészekben még a felújított vagy újépítésű házakban is érdemes lehet lakást venni, a környék korábbi rossz híre egy darabig még ezen ingatlanok árát is lenyomhatja.

A dzsentrifikáció tehát a befektetők barátja, és mivel igen látványos, ezért az érintett területek is könnyen azonosíthatóak. Ennek elérésére számos módszer létezik, melyek terjedhetnek a várostervezési döntések figyelésétől a különböző negyedekben tett céltalan sétákig. Sokat segít, ha az embernek vannak 20-as éveiben járó ismerősei, akik tudják, hogy merre vannak az aktuálisan menő helyek, bár igazából erről a sajtó is szívesen beszámol.