Budapesten egy év alatt több mint 7 millió külföldi turista fordul meg a KSH adatai alapján, bár én könnyen el tudom képzelni, hogy ez a hostelek forgalmát igencsak alul méri, hiszen a fő adatok a szállodák kihasználtságát mérik. Ennek a folyamatnak a budapesti lakáspiacra is komoly hatása van, hiszen mind többen gondolnak lakásuk turisztikai célú hasznosítására.

Az airbnb budapesti kínálata több mint 1000 találatot ad és ebben még nincs benne az a számos helység, ami ezt megkerülve kerül turisztikai célú hasznosításra. Egyre több a hostel, a vendéglátóipari egység és egyéb létesítmény, ami ehhez a turisztikai dömpinghez kapcsolódik és amik lakásoktól veszik el a helyet. Nem is meglepő ezek után, hogy a belvárosban már csak aranyárban találhatóak albérletek és az sem, hogy elsősorban itt vásárolnak a befektetők is.

A turisták által látogatott belvárosi részeken valóban számos fejlesztés valósult meg, a kiskörúton járva az ember már szinte Bécsben érezheti magát, nem csoda, hogy az árak is ehhez közelítenek. Igaz, a turistákon kívül kifejezetten kevés külföldi él a fővárosban, így az ő hatásuk nem biztos, hogy annyira nagy erejű.

A híres neves bulinegyed hiába lett teli kocsmákkal és hostelekkel, az is tény marad, hogy még mindig teli van olyan helyi lakosokkal, akik számára ez a helyzet nem a legoptimálisabb, ám nem tűnik úgy, hogy az őslakosok szívesen mozdulnának a környékről, inkább az alkoholra alapozó turizmust korlátoznák időről időre.

Az mondjuk nyilvánvaló, hogy a bulinegyed akkorára növekedett az idők folyamán, és az új beköltözők és befektetők is olyan sok ingatlant megszereztek a környéken, hogy annak megállítása egyre esélytelenebb. Ettől függetlenül ez a lakosságcsere nem lesz egy rövid folyamat, így az ezzel kapcsolatos konfliktusok sem fognak különösen gyorsan megszűnni.