Aki befektetésként tekint az ingatlanra, illetve kissé általánosabban, aki befektetéssel foglalkozna, az nem kerülheti meg a politika kérdéskörét. Az állam természetesen nem csupán a lakáspiacot szabályozza, hanem az élet számos területét is.

Tekintve azonban a lakáspolitika speciális helyzetét - nevezetesen, hogy mindenki lakik valahol, az építőipar növekedése sokkal inkább helyhez kötött, mint egyéb szektoroké vagy a lakosság saját lakás iránti vágyát - az ezen e téren történő beavatkozások sokkal látványosabbak és talán gyakoribbak is, mint egyéb területeken.

Ugyan a 2008-as válság megmutatta, hogy létezhetnek olyan globális folyamatok, melyek megjósolása nem igazán egyszerű és melyek előfordulása nehezen tervezhető, érdemesebb lehet a hazai folyamatokra is némi figyelmet fordítani. Aki ma középtávon befektetési céllal ingatlant vásárol, annak nem árthat elgondolkodnia azon, hogy egy esetleges Jobbik részvételével vagy külső támogatásával megalakuló kormány milyen hatással lesz majd befektetése értékére.

Természetesen 2018 még nagyon messze van, addig számos dolog bekövetkezhet, mindenesetre a jelenlegi információk alapján erre reális esély van és komoly befektető számol a lehetőséggel. Bár a Jobbik - a többi ellenzéki erővel egyetemben - programjában támogatná a bérlakások terjedését, az ingatlanbefektetésekkel foglalkozók számára emiatt úgy gondolom, hogy fölösleges aggódni.

Igaz az albérleti árak gyakran irreális mértékű emelkedésé egyre növeli a nyomást az aktuális kormányon, hogy lépjen valamit az ügyben, alapvetően a rendszerváltást követően a legtöbb szereplő nem igazán ebbe az irányba mozdulna, valószínűbb, hogy inkább maradnak a lakás vásárlását támogató intézkedések a lakáspolitika fő eszközei, különös tekintettel arra, hogy egy valóban érezhető mértékű bérlakásprogram kiépítése igen komoly költségeket vonna maga után.

Sajnos arról nincsen adatom, hogy mekkora az aránya a külföldi befektetőknek a magyar lakáspiacon, azt merem állítani, hogy számukra egy esetleges Jobbik kormány negatív üzenetet közvetítene, aminek hatására számosan kiléphetnek a piacról, ami áresést idézhet elő. Egy masszív bérlakásépítési program ugyancsak hasonló hatással járna, ám ennek megvalósulása szerintem nem egy fenyegető veszély, ráadásul egy ilyen folyamat igencsak hosszú idő alatt zajlik le, míg a külföldi tulajdonosok pánikja akár azonnal is jelentkezhet mint hatás.

A világpolitikai és kormányzati döntések és események mellett talán még fontosabb lehet az önkormányzati szint, gondoljunk csak a Corvin-Szigony projektre vagy a Magdolna-negyed átalakítására, de a 7. kerület sem formálódott volna át ilyen ütemben, ha az önkormányzat nem tűri el ezt a folyamatot. A Városligetbe tervezett múzeumi negyed, a 4-es metró befejezése vagy a 9. kerület megújulása szintén olyan helyi jellegű változások, melyek komoly hatást gyakorolhatnak az ingatlanpiacra.

Az is igaz ugyanakkor, hogy egy-egy kerület vagy városrész megújulása hosszas folyamat, így annak teljeskörű gyümölcseit csak azok tudják learatni, akik hosszú távra terveznek és az is igaz, hogy számos városfejlesztési elképzelés alakult már át az idők folyamán, ám a politikai környezet és az önkormányzati cselekvési szándékok ismerete jelentősen javíthatja egy-egy ingatlanbefektetés megtérülését.